AZ AKVÁRIUMI NÖVÉNYEKRŐL
TRÓPUSI VÍZINÖVÉNYEK:
/ Vízinövények - avagy őserdő az üveg mögött - /
A fürge, egészséges halaktól nyüzsgő, dús növényzetű akváriumok elkápráztatják és szinte mágikus erővel vonzzák az emberek tekintetét. Nemcsak szépségükkel hívják fel magukra a figyelme, de sokszor a tökéletességükkel is. A vízinövény több mint pompás dekoráció.
A feladata is sokrétű:
- A vizinövények csökkentik a káros nitrogénvegyületeket.
- A halak, növények és mikroorganizmusok számára létfontosságú oxigént termelnek.
- Előnyösen hatnak az akvárium biológiai egyensúlyára.
- Egyes növények méregtelenítő és csírátlanító hatásúak, még az algák elszaporodását is megakadályozzák.
- A halaknak eledelül, búvó- és ikráűzóhelyül , valamint revírhatárul szolgálnak. Minden állat láthatatlan revírt tart maga körül és ha ezt megsérti egy másik hal, akkor rátámad.
Ha halaink megtűrik a növényeket, soha ne mondjunk le róluk az akváriumunkban ! Tudományosan igazolt tény, hogy az akváriumban elegendő fény nélkül nem fejlődhet dús növényzet. Erről a tényről sajátmagunk is meggyőződhetünk, egy esetleges sikertelenségünk, vagy az ellenmkezőjéről egy dús és sikeres akvárium kapcsán. Egyszóval, mi akvaristák fólyton tanulunk mindenből ! Teljesen Trópusi fénymennyiséget ugyan nem tudunk vízinövényeinknek nyújtani, de az állat- akvarisztikaikereskedésekben, sőt mamár az internettes weboldali kereskedelemben is számos mamár kapható fényforrásokkal már általában sikerül megteremtenünk saját, akváriumunkban is az - üveg mögötti őserdönket - ! A régebben használt fényforrásokatt, az izzólámpákat a túlságosan nagy energiafogyasztásuk és szintén nagy hőleadásuk miatt már kiselejtezhetjük. A kiegészítő spotlámpákat esetleg még használhatjuk, ha netán különleges fényhatást akarunk elérni. Az új fénycsövek, a HQI - és HQL - lámpák ma már szinte teljes mértékban pótolhatják az akváriumban a trópusi napot.
A Vízinövények gondozása:
Ha az akváriumunkban dús és jól fejlett , a vízinövényeknek mindazt meg kell kapniuk, ami a természetben állandóan és bőségesen a rendelkezésükre áll. Az egészséges növényi élet feltétele a sok fény, a tápanyagok, a nyomelemek , a tápláló talaj és a CO,2 /szén-dioxid/. Amennyiben egy is hiányzik közülük vagy a növények szűkösen jutnak hozzá, szemmel látható növekedési zavarok állhatnak elő. Nem tudnak többé megfelelően fotoszintetizálni, azaz fényenergia segítségével vízből és CO, 2-ből szerves anyagot /biomasszát/ előállítani. Ezen folyamat során a növények oxigént termelnek. Fény nélkül, tehát éjjel, maguk a növények is csekély mértékben oxigénfogyasztókká válnak. Kedvező növekedési feltételek között azonban az egészséges növények a nap folyamán sokkal több oxigént termelnek, mint amennyit éjjel saját maguk ismét elhasználnak. Sok növény a tápanyagokat és a növekedéshez szükséges anyagokat nemcsak a leveleivel veszi fel a vízből, hanem túlnyomórészt gyökereivel a talajból. Ilyenek például az amazonasi kardfüvek, a Crinumok /ernyős liliomok/, Aponogetonok /vízikalászok/, Cryptocorynék /vízikelyhek/ és valamennyi tavirózsafaj, főként tehát olyan növények, amelyek eredeti élőhelyükön kénytelenek voltak elviselni a váltakozó vízállást. Az akváriumunk berendezésekor használjunk ezért tartós hatású tápanyagokban gazdag, például vastartalmú talajtápanyagokat. Ez a granulátum vagy tabletta formájú talajtáp tartalmazza mindazt, amitől a vízinövények gyorsan fejlődnek, elősegítve a gyökérképződést és a talajon keresztül megfelelően tápláva a növényt. A vízinövényeknek a jó növekedéshez nemcsak a talajban lévő tápanyagokra van szükségük, leveleiken keresztül a vízből is minden létfontosságú tápanyagot kivonnak. Az eleségmaradékokból és a halak ürülékéből a vízben nagy mennyiségben keletkeznek nitrogénvegyületek, ezeknek azonban csak csekély részét használják fel a növények. A túlságosan sok nitrogén és foszfor elősegíti az algaképződést és a halakra káros töménységet is elérheti. E mérgező és káros anyagok csökkentésére tanácsos rendszeresen, 2 - 3 hetenként az akvárium vizének 25 %-át kicserélni, / mindig inkább gyakrabban keveset, mint egyszerre az egészet cseréljük/. Nitrogénvegyületeken kívül a vízinövényeknek más tápanyagokra és nyomelemekre is szükségük van. Az akváriumban ezek az anyagok könnyen elfogynak.
A vízcsere után rendszeresen adjunk a vízhez növénytápanyagokat. Ezekkel megfelelően pótolhatjuk a növekedéshez és táplálkozáshoz szükséges hiányzó anyagokat. A tápanyagokon kívül gáz formájában CO,2-t (szén-dioxidot) is vesznek még fel a növénynek. Külföldön az állatkereskedésekben már minden típusú akváriumhoz kapható egyszerűen kezelhető adagolószer, hazánkban is alkalmanként megtalálható. Ahhoz, hogy nagyszerű víz alatti tájat alakítsunk ki, még néhány további szabályt is figyelembe kell vennünk.
A VÍZINÖVÉNYEK BETELEPÍTÉSE:
- Az újonnan vásárolt növényeket tisztítsuk meg a rájuk tapadt szennyeződéstől, a korhadt levelektől, csigapetéktől és algáktól.
- A rothadásnak indult szárból vágjunk le mindig, egy darabot.
- Ha a növény gyökérlabdája barna és vastag, beültetés előtt néhány centiméterre vágjuk vissza a gyökereket. Annyi gyökér viszont maradjon, hogy azzal a növény meg tudjon kapaszkodni a talajban.
- Az előkészített talajba lehetőleg olyan gondosan ültessük be a növényeket, hogy az érzékeny szárak és levélnyelek ne sérüljenek.
- A növények gumóit, hagymáit, rizómáit soha ne fedjük be teljesen kaviccsal.
- Sűrű lombú és hosszú levelű fajokat a háttérbe és oldalra ültessünk.
- Középmagas és mutatós szoliternövények a középső részt tehetik élővé.
- A kicsi és szinte gyepalkotó növények az akvárium előterének válhatnak díszévé.
Ha kezdetben sűrűn betelepítjük az akváriumot, gyorsabban indul meg benne az élet, algák eleinte egyáltalán nem mutatkoznak. Csak mintegy négy hónap elteltével ritkíthatunk és cserélhetjük tetszésünk szerint egyik vagy másik növényünket, esetleg újabbra.
