A TRÓPUSOK: 

- Az  Amazonas  vízrendszere   földünk  legnagyobb  esőerdejének  érhálózata.   Az  akváriumi  növények   és   halak   jelentős   része   erről   a  területről   származik.   Amazónia   halfaunája   még  nincs   teljesen   feltérképezve,   napjainkban   is   fedeznek   fel  új  fajokat.  Az   óriásfolyam   vízgyűjtő  területe   7  millió  négyzetkilométer,  a  főághoz   közvetlenül   200-nál   több   mellékfolyó   kapcsolódik.   Torkolatánál   közepes   vízszintnél   másodpercenként   120 000   köbméter   víz  ömlik  az   Atlanti - óceánba.   Amazóniában   az  évi   átlaghőmérséklet   27  fok celzius,   a   hőingadozás   kis  mértékű,  mindössze  1,5 - 3  fok celzius.   A  vízgyűjtő   terület  folyói   lágy  vizűek.  Az  esőerdőn  átfutó   vizek   kristálytiszták   és   vagy   sötétbarnák,  míg  a   főfolyam   zavaros,  sárga  színű.  A  szavannákról   érkező  folyók   átlátszóak   és  színtelenek.   Mindhárom   víztípusnak  megvannak    a   maga   speciális  halfajai.  számos   faj   valamennyi   víz  típusban   megtalálható.  Az  őserdőket   óriási   ütemben   irtják,  a  térséget  keresztbe-kasul  utak  hálózata   szétszabdalja.   Ezt   a   több  millió   éves,   eddig   tökéletes  egyensúlyban   lévő   területet   negyed  század  alatt   visszafordíthatatlanul   tönkretették.  Az   őserdőt   felégetik  azért,  legelőket   és  gabonaföldeket   hozzanak  létre  a  helyén,  viszont  teljesen  értelmetlenül,  mert   ez  a  talaj  gyenge   rövid  időn  belül  kimerüól  és  utána  csak  gyom   terem  meg  rajta.  Aztán  az  esők  a  fedetlen  talajréteget   elmossák,  aztán  nem  marad  más,  mint  egy  holdbéli   élettelen  táj.  Ott  ahol  azelőtt   a  földünk  egyik   fajokban   leggazdagabb   területe,  a  föld  "tüdeje"   volt.   jelenleg   az   Amazonas - medence   erdőségeinek   1/4   része  már  eltünt   és   a   maradék   3/4   részre  is   hasonló   sors  vár.   Sok   tudós   és   intézmény   emelte  fel  szavát   az  őserdők,  az   (esőerdők)   érdekében,  eddig   nem  sok   eredménnyel.   Néhány   területen  nemzeti   parkot,   védett   területett   területet   hoztak   létre,  de   ezek   összesége   az   egész   öserdő  alig   néhány  százalékát   teszi  ki.   A     teljes  pusztulás  több   millió  növény -  és   állatfaj   számára  lenne   végzetes,  köztük   az    / akvarisztikában  /   is  felhasznált  és  ismert   halfajok   is   majdnem  teljes   mértékben  eltünnének  !

Az   Amazonas   környéki   vizek   -  a  széles  folyamokat   kivéve  -   árnyékoltak.   Medrük   sziklás,  nagyobb   kövekkel,  rengeteg   elsüllyedt   növényi   anyagokkal,  mint   (falevelek,   fakéreg,   faágak).   A   holtágakban  és   öblökben    néhol  kevés   termőréteg,   iszaplerakódás   van,   legtöbb   a   sárga  vizekben.   Vízi-növényzet  elsősorban   a  napsütötte   öblökben,   holtágakban    fejlődik,   az   árnyékos,   erősebben   áramló   részek   növénymentesek.   A   partokon   és   az   egészen  sekély ,   néhány   centiméteres    vízrétegekben   mocsári   növények   élnek,     melyek   áradáskor  teljesen   a   víz   alá  kerülnek.   Néhány   napsütötte  állóvíz   felszínét  teljesen   belepi  a   vízijácint,  néha   olyan  tömegben,  hogy  az  élő  szőnyeg  még  a   felnőtt   embert   is   elbírja.   Az   ilyen   vizekben   a   sötétség   és  az   oxigénhiány   miatt   csupán  néhány   állatfaj   fordul  elő.  Az   amazóniai   vizekben   rengeteg   hal  él.   Különösen   alacsony   vízálláskor  gyűlnek   össze   sokan   a   mélyebb   mederben.   Az   ágak  között   pontylazac   fajok  csapatai   cikáznak,   az   uszadékfák   alatt   sügérek   laknak.   Közvetlenül   a   vízfelszín   alatt   törpeszájú   halak   és   baltahasú   pontylazacok   /bandáznak/.   Az   elsüllyedt   fatörzsek   előtt   diszkoszhalak,  vitorláshalak   és   zászlós   sügérek   állnak.   Az  aljzatot   páncélos   harcsák   túrják,  az   aljzatba   tepsifejű   harcsák   és   tüskés-fejű  ráják   rejtőznek.  Az  algaevő  harcsák   pedig   szorgalmasan   radírozzák   le   az   ágakat   és  a   korhadt   faleveleket.    Amikor   a   folyómedrek   friss   esővízzel   telnek  meg,   az   árterületekre   is  kiönt   a   víz,   a   halcsapatok   szétszélednek.   Eljön  a   szaporodás   időszaka  is.    A   kiöntésekben  gyorsan   fejlődésnek   indulnak   a  finoman   szabdalt   levelű    vízinövények,  melyek   a   pontylazacok   ikráinak   kiváló   rejtekhelyet   nyújtanak.   A   víz   alá   került   széles   levelű   mocsári   növényekre   a  diszkoszhalak ,   vitorláshalak   és   a   páncélos   harcsák   rakják   ikráikat.   A   sekély,  felmelegedő   part   menti   vizekben  a   sügérek   vezetgetik   a   kicsinyeiket  a   vízi  óvodában.   A   víz   fölé  hajló  levelekre   a   fecskendező   lazacok   ikráznak.   Az   amazóniai - vízi világ   rendkívül   eleven   és  mozgalmas.  Ezt  a  fantasztikus   és  érdekes,  szép   "  Trópusi   világot "   sokan  szeretjük   szívesen   bevinnénk  és   odavarázsolnák   az   otthonunkba.

Kezdjük  azzal,  hogy   vizsgáljuk    meg,  milyen   is  legyen   ez   a   természeti   biotóp,   egyedi- ,  társas- ,  vagy   természetes   akváriumunk.     Közepes   vagy   akár   nagy   méretű   akváriumot   válasszunk,  aljzatnak   tisztára   mosott,   apró   szemű   folyami   sódert  rakjunk.   A   sódert   terítsük   be   apró   bazaltzúzalékkal,   majd  az   akváriumot   töltsük  fel   forralt   csapvízzel.   A   finoman   szabdalt   levelű  vízinövényekből    / süllő-  és   tündérhínár   fajokból /   sűrű   bozótot   ültessünk  az   akvárium   hátsó  falához,  az  előtérbe   néhány  törpe   amazóniai  kardfüvet   telepítsünk.   A  látványt   egy - két  valiznéria-tővel   változatosabbá   tehetjük.   Amikor  az  ültetéssel   elkészültünk,   helyezzünk   az  akváriumba   jól  kiáztatott  (kifőzött)  sötét  színű  faágakat,  gyökereket,   kéregdarabokat.  Az  aljzatra   elhalt  és  kiáztatott   fa- ,  pálmaleveleket   tegyünk.   A   24 - 26  Celsius-os,  jól  szellőztetett   és  szűrt   víz   felszínére   egy   szép  tő   vízijácintot   rakjunk.   Ebben   a   környezetben  az   amazónasi   pontylazacok,   páncélos   és   vértes-harcsák,   törpe  sügérek   nagyon  jól   érzik  majd   magukat.   A   halak   csillogó   foltjai,  csíkjai   szinte   izzanak   a   falevelektől   barnás   vízben,   sötét   környezetben.  A   fajok  különálló    rajokban   úszkálnak   a  / vízinövénydzsungelünk /  fedezékében,   kergetőznek   a   akváriumi  tisztásokon.   A   nagytestű   pontylazacok   között   sok   a  növényevő   /  tányérlazac,   fejenálló  ponytlazac /,   ezért   az  ő   akváriumukat   gyökerekkel   és   elhalt   levelekkel   kell   dekorálnunk.   A  ragadozó  piráják   más   halfajokkal   nem  társíthatók,  de   az  akváriumukat  ugyan úgy  kell  berendeznünk   mint  egy   biotópot.  Biodiverzitásnak (biológiai sokféleségnek) nevezik az ökoszisztémák (természeti tőke), fajok és gének változatosságát világszerte vagy egy bizonyos élőhelyen.   Ha   ebből  a  fajból   nagyobb   létszámú   csapatot   tartunk,   akkor  bizony   több  száz   literes   akváriumot   készíttessünk   számukra.   Az   aljzata  legyen  sötét   / bazaltzúzalék -  fedés /,  a   növényzetet   erőteljes   (nagy   amazonasi  kardfüvek),   lesüllyesztett   ágak    és   fatörzsek,   sűrű  gyökerek   és   elhalt   levelek   tegyék   változatossá.  A   víz   felszínén   pedig,   úszó   rojtpáfrány   lehet.  

A turkálós sügérfajok akváriumába köveket, elsüllyedt fadarabokat tegyünk, az akváriumunkat, úgyis ők fogják berendezni (átrendezni). Ezeknek a sügéreknek, amolyan igazi biotóp jellegű akváriumot, csakis rögzített dekorációs elemekből készíthetünk. Ez lehet akár a felső rögzítési mód (akváriumi kereszt rögzítés), vagy az akvárium hátsó falára épített dekorációba ragasztva. De persze ilyenkor is kell néhány mozdítható kődarabot és pár cm-nyi sóderréteget biztosítani számukra, hogy a nagy / átrendező hajlamukat / kiélhessék.   A  nyugodt   természetű,  levelekre  ívó  (ikrázó)  sügéreknek   /diszkosz-,  vitorláshal,  zászlós  sügér /  nagy méretű  kb (200-300  l-es)  hosszú  és   magas építésű  akváriumot   rendezzünk  be.  Az  aljzat   kristálytisztára   mosott,  finom   szemű   folyami  sóder  legyen,  bazalt   borítással.  Ültessünk  bele  egy - két  tő   nagy méretű  amazonasi   kardfüvet,  úszó   vízijácinttal.  A   növények   közé  süllyesszünk   nagy   és  üreges,  alaposan  kiázott   és  kimosott,  elhalt   fadarabokat,  (pl, uszadékfa, vagy  erdei  kidőlt faág).   Az   aljzatra  helyezzünk  elhalt   faleveleket.   Az   akvárium  vize   legyen  lágy,  erősen  szűrt,  szellőztetett  és  26 - 30  celsiusos    legyen.  Valamennyi  akváriumunk  és  biotóp   akvárium  berendezésénél  törekedjünk  arra,  hogy  az   eredeti   környezet   képét   minél   jobban   megközelítsük.   Ehhez   az   útleírások, természetfilmek,   az   akvarisztikai  szakirodalom,   akvarisztikai  weboldalak,   vagy  az   akvarisztikai   folyóiratok  sok - sok  tájékoztatást  adnak.